home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9308
/
VIBADOS.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-04-19
|
10KB
|
189 lines
@VBúcsú a tegnaptól@N
@VVisual Basic for DOS@N
Miután a Visual Basic egyszerû és nagy teljesítményû
Windows-programozó eszközként nevet szerzett magának, a
Microsoft ismét egy új termékkel keltett feltûnést a
Basic-piacon.
A Microsoft a kezdôknek való Basic programnyelvet profi
fejlesztôeszközzé léptette elô. Az új rendszer a Quick
Basic compilert és a Basic fejlesztôrendszert váltja fel.
A DOS számára készült új Visual Basic compiler csomó
mindent kínál a programozóknak. A programkészítés a lehetô
legegyszerûbb, a fejlesztôkörnyezet optimális, és a vele
készített programok automatikusan egeres kezelési
felületûek lesznek, az összes ehhez szükséges alkotóelemmel
együtt. A megírt programot mind a DOS-hoz való Visual
Basickel, mind a windowsos változattal le lehet fordítani.
A Windowshoz készült Visual Basic compilerével a C- és
Windows-ismeretekkel nem rendelkezô programozók is írhatnak
ablakos-egeres-ikonos programokat. Ezek a programok azonban
viszonylag lassúak. Ez az ára a kényelmes kezelési
felületnek. Aki egyszer már megpróbált Windows 3.0-hoz vagy
3.1-hez készült alkalmazást futtatni egy 8 MHz-es órajelû
80286-as PC-n, amelynek csak 1 Mbyte memóriája van, az
szívesen lemond a hasonló kezelôfelületek luxusáról.
A DOS-os Visual Basickel a Microsoft megkísérli egy tetô
alá hozni a látszólag összeegyeztethetetlent: optimális
fejlesztôkörnyezetben az ismert Basic utasításokkal való
egyszerû programkészítést, és a Windows gyakorlatilag
összes elemét felhasználó egeres kezelési felületet.
Ugyanakkor a compiler ehhez nem használja a nagy felbontású
grafikát, hanem a megfelelô grafikus karakterekkel
helyettesíti azt. E trükknek köszönhetôen sokkal kisebb
számítási ráfordítással lehet létrehozni az egyes elemeket.
Még egy XT-n vagy egy noteszgépen is elfogadható sebességû
a Visual Basic for DOS-szal elôállított kezelési felület.
Az órajel frekvenciájától függôen a 33 MHz-es, grafikai
processzoros 486-os PC-k hasonló kategóriájú
Windows-felületei is túlszárnyalhatók. Az összehasonlítás
persze csalóka, mert a 486-os PC-knek sokkal több képpontot
kell kezelniük, hiszen a karakteres kijelzés 2000 karaktert
(80x25), pontosabban 4000 byte-ot jelent, míg a VGA-kon
leggyakrabban használt felbontás már 307|200 (640x480)
képpontot, 153|600 byte-ot igényel.
A felbontásbeli eltérésbôl eredô hátrányt azonban nem
szabad figyelmen kívül hagyni. A karakteres felület sokkal
részletszegényebb, és a különbözô kezelôelemeket nem lehet
olyan egyszerûen felismerni, mint Windows alatt.
Mindamellett a kezelôelemek és az ablakok térhatású
megjelenítését megoldották. Ezt a grafikai jelek színének
alkalmas megválasztásával érik el. A felhasználónak csak a
szóban forgó kezelôelem térbeli jellemzôit kell megadnia, a
színeket nem.
A DOS-hoz készült Visual Basicnek van egy nagy elônye:
minden részletében kompatibilis a windowsos változattal. A
program teljes szerkezete ugyancsak eseményorientált, és
közvetlenül a kezelôfelület elemei szerint van felosztva. A
szintaxis is majdnem azonos. A windowsos Visual Basicbôl
minimális változtatással át lehet venni a programokat. A
DOS-változat fejlesztôkörnyezete is azonos. Eltérések a
programkódban és a kezelôfelületben adódnak. A kezelési
felületet úgy lehet kialakítani, hogy az egérrel minden
kezelôelemet ki lehessen választani vagy áthelyezni. A
megfelelô programkódot egyszerûen a kezelôelemhez
kapcsoljuk.
A Windowsból való programátvétel azonban problémákat
okozhat. A nagyon sok kijelzendô információt és
kezelôelemet tartalmazó programokat nem olyan könnyû
átvenni, mert a karakteralapú megjelenítés nem teszi
lehetôvé a kellô finomságú szerkezetek kialakítását, s
mivel az eseményorientált programozás során a
programszerkezetet gyakran közvetlenül a felülettôl függôen
képezik ki, a kód fordítás elôtti komoly átalakítása
elkerülhetetlenné válhat. A nem túl zsúfolt kezelési
felületek nem okoznak nehézséget. Åltalában elegendô, ha
elvégzünk néhány kisebb korrekciót, és megváltoztatjuk a
képernyô beosztását.
A DOS-os Visual Basicet normál és bôvített változatban
árulják. A profiknak szánt változatba például be van építve
egy komplett ISAM szervezésû adatbázis-kezelô rendszer. A
két változat azonban az elôállított programok mérete és
sebessége szempontjából megegyezik. A Visual Basic for DOS
560 márkába kerül, professzionális változata 1920 márkába.
Az elkészített kezelési felületek sebessége bizonyára
minden igényt kielégít. Ugyanez vonatkozik a
tulajdonképpeni programvégrehajtásra is. Összehasonlítva a
Quick Basic 4.5-tel, a DOS-os Visual Basic néhány pontban
elôbbre tudott lépni. A karakteres képmegjelenítés
sebessége megegyezik. A matematikai mûveleteknél azonban az
új compilernek a koprocesszoros támogatásnak köszönhetôen
nagy elônye van. A dupla pontosságú trigonometrikus
számítások sebessége körülbelül kétszer akkora.
Koprocesszor nélkül azonban a DOS-os Visual Basic a Quick
Basichez képest jó háromszor lassabban végzi e mûveleteket.
Az egész (integer) számokkal végzett mûveletekre a
koprocesszornak nincs hatása. Az új compiler az egész
számokkal majdnem hússzor gyorsabban tud számolni. Viszont
a szöveges változók feldolgozása nem tartozik a DOS-os
Visual Basic erôsségei közé. E mûveletek átlagosan ötven
százalékkal több idôt igényelnek.
A DOS-os Visual Basic alkalmazásának jó okai vannak. A
Windows-alkalmazások profi fejlesztôi a windowsos Visual
Basicben különösebb ráfordítás nélkül elkészíthetik
programjaik DOS-változatát. A Windows terhe nélkül az
alkalmazások a lassabb PC-ken is elfogadható sebességgel
futnak. Ez vonatkozik mind a vállalati szoftverekre, mind
arra a nagyszámú shareware alkalmazásra, amit éppen a
Visual Basicnek köszönhetôen az utóbbi idôben fejlesztettek
ki. A félprofesszionális felhasználók is profitálhatnak a
Visual Basic DOS-os változatából. Kis idôigényû, egyszerûen
használható kezelési felületeket lehet létrehozni vele, s a
DOS alatt programozók is lehetôséget kapnak arra, hogy
programjaikat eseményorientáltan szerkesszék meg. Ez a
modern technológia javítja az alkalmazások
áttekinthetôségét, és megkönnyíti a programok vagy éppen az
kezelési felület késôbbi módosítását. Egymagában az is,
hogy a programfelületet az egérrel lehet elkészíteni, és
nincs szükség a LOCATE, INKEY, PRINT és más hasonló
utasításokra, meg kell dobogtassa a Quick Basic programozók
szívét.
@KMathias Fischer@N
@VMûszaki adatok@N
@V@N
@V Quick Basic Visual Basic for DOS@N
@V@N
@VGörgetett kiírások 16,4 s 16,4 s@N
@VTrigonometriai mûveletek 17,0 s 59,5 s@N
@VTrig. mûv. koprocesszorral 17,0 s 8,5 s@N
@VEgész számos mûveletek 21,5 s 1,5 s@N
@VFüzérmûveletek 32,7 s 50,9 s@N
@V@N
@V<5> @VA sebességmérô program@N
' Benchmark
'
' Kiírás görgetéssel
Ido = TIMER
CLS
FOR i% = 1 TO 3000
PRINT STRING$ (79, "X")
NEXT i%
CLS
PRINT "Kiírás görgetéssel: "; TIMER - Ido; " s"
'
' Trigonometria
Ido = TIMER
FOR j# = -2 TO 2 STEP .00005
Temp# = SIN(j#) + COS(j#)
NEXT j#
PRINT "Trigonometria: "; TIMER - Ido; " s"
'
' Egész számok
Ido = TIMER
FOR h% = 1 TO 500
FOR i% = -1000 TO 1000
Temp2% = i% - 1
Temp2% = i% - 1
Temp2% = i% * 2
Temp2% = i% / 2
NEXT i%
NEXT h%
PRINT "Egész számok: "; TIMER - Ido; " s"
'
' Füzérek
Ido = TIMER
FOR h% = 1 TO 50
FOR i% = 1 TO 1000
Temp3$ = STRING$ (i%, "XX") + LEFT$ (STRING$(5000, "X"), i%)
Temp4% = INSTR(Temp3$, "YY")
NEXT i%
NEXT h%
PRINT "Füzérek: "; TIMER - Ido; " s"